1. Ha a gyereknek nehezen megy

20 éve még, ha egy gyerek nem jól teljesített az iskolában, elkönyvelték, hogy csekély értelmű és beletörődtek, hogy neki nehezebben megy az olvasás vagy a matek. Manapság már mindenki tudja, mit jelent a diszlexia, diszgráfia és az összes disz előtagú tanulási probléma. Talán már az egyszerű érdektelenséget, fáradtságot vagy lustaságot is rögtön a “disz”-ek számlájára írjuk.

Fotó: www.freedigitalphotos.net

Fotó: http://www.freedigitalphotos.net

A hozzám forduló gyerekeken és szülőkön egyértelműen látom a nyomást az iskola által elvártakkal kapcsolatban. Ha visszagondolunk, a középiskolában nekünk leginkább 6 óránk volt, ritkán 7. Délután egy és két óra között már befejeződött a tanítás és indulhattunk haza, edzésre vagy a zeneiskolába. Ez most talán csak az általános iskolákra igaz, két gimnazista anyjaként látom, hogy a gyerekeknek sokszor 7-8 órájuk van és ehhez jön a napi 1-2 óra utazás is. De nem csak az oktatásra fordított óraszámok nőttek meg, a tananyag is több lett. Arról, hogy ennek mennyire van értelme vitatkozhatunk, de sajnos az elvárás akkor is megvan.

Miben segíthet a kineziológus?
Azokkal a gyerekekkel, akik tanulási nehézségekkel érkeznek hozzám, elsősorban elbeszélgetek, hogy vajon ők is ugyanúgy érzik-e ezeket a problémákat, mint a szülők. Megkérdezem, nekik mi jelenti a legnagyobb problémát, hogy jönnek ki ezzel vagy azzal a tanárral, van-e problémájuk az osztálytársakkal.
Sok esetben a gyerekek “szócsőnek” használnak. Olyan dolgokat mondanak el nekem, amit a szülőknek nem mernek vagy mert félnek a következményektől vagy mert úgy gondolják, hogy a szülők nem értik meg őket. Ilyenkor kvázi mediátorként próbálom közelíteni a szülők és a gyerek álláspontját.
A szokásos kineziológiai oldás a gyerekeknél is alkalmazható, de mindenképp könnyedebb formában, mint a felnőtteknél. Náluk elsősorban a mozgásos korrekciós gyakorlatokra fókuszálunk és a találkozások alkalmával ezeket tanítom meg nekik.
Ezek a gyakorlatok játékosak és néha komolytalannak tűnnek, mégis figyelemre méltó hatással vannak az agyi funkciók fejlesztésére, a jobb és a bal agyfélteke összehangolására. Gondoljunk csak bele, a kisbaba is a mozgáson keresztül tanul.
Végezetül álljon itt egy egyszerű gyakorlat a két agyfélteke összehangolására, az úgynevezett “Fektetett nyolcas”:
Álló helyzetben, csukott szemmel rajzoljunk fektetett nyolcast (végtelen jelet) egyik tenyerünkbe a másik kezünk mutató és középső ujjával. Tegyük ugyanezt nyitott szemmel is. Majd nyújtsuk előre mindkét karunkat úgy, hogy összetesszük a két kezünket, hüvelyk és mutató ujjaink között egy háromszög formájú lyukat hagyunk. Ezen a lyukon áttekintve kezdjünk el karjainkkal fektetett nyolcast rajzolni a levegőbe. Rajzoljunk egyre nagyobbat és nagyobbat úgy, hogy végül már a törzsünkkel is belehajlunk. Majd lassan, fokozatosan térjünk vissza a kisebb végtelen jelekhez. Végezetül rajzoljunk ismét a tenyerünkbe először nyitott, majd csukott szemmel.
A gyakorlat csak néhány perc, megéri kipróbálni!
A cikk megjelent az EZ+A-Z online magazinban.
Reklámok